Mi magyarok nem vagyunk igazán jó véleménnyel az amerikai oktatásról. Szeretünk megemlékezni arról, hogy a mi gyerekeink sokkal jobb eredményeket érnek el nemzetközi felméréseken és versenyeken, különösen matematikából és természettudományokból. Jó ha nem felejtjük el azonban, hogy helyzetünk évről évre romlik, és hogy ez az összehasonlítás csak az átlagra vonatkozik. Az amerikaiak nem restellnek másoktól tanulni, nyitottak minden új kísérlet és vélemény felé. Egy részletes oktatási körkép túlmutat ennek a kis weboldalnak a keretein - én csak egy rövid áttekintést szeretnék itt átnyújtani. Kérem, írják meg véleményüket, észrevételeiket.
Az amerikai oktatást az államok különbözően szabályozzák, "nemzeti tanterv" nem létezik. A tanév hossza, a tankötelesség és minden alapvető oktatási törvény államonként változik. Floridában például augusztus elejétől május végéig tart a tanév, és a tanítási napok jelentosen rövidebbek, mint a legtöbb államban. De kisebb - nagyobb eltérések más államok esetében is vannak.
A legtöbb államban a tankötelesség 5 éves korban kezdodik egy év kötelezo óvodai évvel. Minden gyermek ingyen - és valóban ingyen részesülhet állami oktatásban, nem kell könyvekért sem fizetnie. (Az egyéb felszereléseket persze meg kell vennie.)
Minden gyermeket iskolabusz visz a lakástól az iskolába - ingyen. Év elején megkapja a gyerek a menetrendet, hogy hány órakor jön érte a busz minden reggel. és hány órakor hozza haza. Az iskolabuszok kiemelt figyelmet kapnak a forgalomban: amíg a buszról fel és leszállnak gyerekek, addig a forgalomnak mindkét irányban meg kell állnia.
Hát ez igen szép -- és milyen a színvonal? kérdezik most bizonnyal. Nagyon vegyes. Rendkívüli módon függ a környezettől. Jobb lakónegyedekben, elsősorban külterületeken igen jó a színvonal, habár nagyok az osztálylétszámok, akárcsak otthon. Városi iskolákban a színvonal sehol sincs, és ezeknek az iskoláknak a nagy száma miatt alacsony az átlagos amerikai színvonal. A jobb környékek iskoláiban körülbelül olyan a színvonal mint otthon.
Értékelés
Bár nincs rá törvény, az értékelés módja majdnem minden szinten azonos. Az érdemjegyek nem jegyek, hanem betuk: A (a legjobb), B, C, D és F(fail = bukás). Sok helyen adnak A+, A- stb jegyeket. Általában minden dolgozat 0-100 pontos lehet, a következo értékeléssel:
91 - 100 : A
81 - 90 : B
71 - 80 : C
61 - 70 : D
ez alatt F, ami az otthoni egyes. Általában a dolgozatok pontjait átlagolják a végső értékelésnél. Szóbeli értékelés nemigen van, önállóan nem kell felelni a gyerekeknek. Igen sok egyéni "project" van azonban, ami egyéni kutatást és egy téma önálló feldolgozását jelenti. A könyvtárakon, iskolai segédanyagokon kívül az interneten található anyagokat is felhasználják. Önálló házi dolgozatok minden szinten vannak, de persze a magasabb osztályokban jellemzőbbek. A 9-12 évfolyamosok ezeket a feladatokat számítógépen gépelve, kinyomtatva és összefűzve kell hogy benyújtsák. A számítógép használata mindennapos az iskolákban. Abban a magániskolában, ahol dolgoztam, a gyerekek az iskolai angol és idegen nyelvi dolgozatokat is a számítógépes teremben írták word processzorral. Az óra végén elmentették amit irtak, és a közetkező órán folytatták. Végül a tanár a kinyomtatott dolgozatokat gyűjtötte össze.
Homeschool = Otthoni iskola. Na ez valami szörnyű dologként hangzott számomra. A legtöbb államban meg van engedve, hogy a szülő maga oktassa a gyereket - egészen a 12-ik osztályig. Köztudott, hogy az amerikai anyák jelentős része nem dolgozik, vagy besegít a családi üzlet bonyolításába, vagy csak egy pár órát dolgozik hetente. Sokan megengedhetik ezért hogy otthon tartsák gyerekeiket is. Természetesen a gyerekeknek 3-4-szer évente vizsgát kell tenniük a lakóhelyük szerinti állami iskolákban minden tárgyból. Meg voltam döbbenve, mikor eloször hallottam erről, és azt mondtam, hogy én ugyan tanár vagyok, de nem merném vállalni a gyerekem oktatását minden tárgyból. Ennél csak akkor voltam jobban megdöbbenve, amikor láttam összehasonlító adatokat, melyek szerint az otthon tanuló gyerekek évek óta minden tárgyból felülmúlják társaikat, és jobban szerepelnek egyetemi felvételiken is. Az igazság az, hogy rengeteg segédanyag - nem csak könyvek - segítik az otthon tanulókat, videók, felmérőlapok, szülői segédanyagok stb. A szülők számára klubok muködnek szerte az országban, és újabban internetes virtuális klubok. Én személy szerint sajnálom a gyerekeket, akik kortársaiktól elzárva nevelkednek, és azt gondolom, hogy az iskola közösségi nevelés szempontjából pótolhatatlan. Tudom, hogy vannak esetek, amikor valóban ez a legjobb megoldás - beteg, sérült, speciális körülményeket igénylő gyerek, vagy akik a sivatag közelében, elszigeteltségben élnek, vagy akik az apa munkahelyének állandó változása miatt folyton költöznek,-- de itt nem csak ezekrol ez esetekről van szó. Egyes területeken a gyerekek 10% -a otthon tanul. A romló közbiztonság miatt aggódó szülők nem merik a gyereket kiadni a kezükből. Talán otthon is jelentek meg hírek iskolai lövöldözésekről, gyilkosságokról. Ez általában nem jelenti azt, hogy az iskolák veszélyesek lennének, hiszen szerencsére ezek igen ritka esetek -- de egy-egy ilyen eset hetekre foglalkoztatja a közvéleményt. A felmérések szerint ez a legfőbb oka a gyerekek otthon tartásának.
Private and religious schools -- magán és egyházi iskolák. Nagyon nagy számban vannak jelen az ország egész területén. Magasabb követelményrendszerük és nevelési elveik miatt sokan választják ezeket az iskolákat akkor is, ha igen drágák. A tandíj változó, általában pár ezer dollár évente, de a jobb magániskolák 15000 - 20000 dollárt is kérnek - és kapnak évente. Ez utóbbiak kicsi, 8-15 fős osztályokkal dolgoznak és iskolán kívüli lehetőségeket is kínálnak sport, zene vagy színjátszás keretén belül. Én másfél évet tanítottam egy ilyen drága iskolában, és a színvonalat megdöbbentően magasnak találtam. Matematika osztályomnak integrálszámítást tanítottam: alkalmazott integrálszámítás, trigonometrikus és hiperbolikus függvények integráljait, sorokat és sorfejtéseket. És az osztály év végi átlaga 82 volt a 100-as értékelésben. Az osztály 1/3-a letette az AP vizsgát, amivel egyetemi credit-et szerezhettek. Hát ehhez képest a városok állami iskoláiból úgy kerülnek ki gyerekek, hogy a szorzótáblát kell az egyetemen tanulniuk. (lásd felsőoktatási részt) Ezért igen nehéz amerikai átlag-iskoláról beszélni. A spektrum rendkívüli módon széles.
Felsőoktatás. Ha a középfokú oktatást széles skálájúnak találtuk, akkor nehéz jelzőt találni a felsőoktatásra. Az az alapelv, hogy bár a 12 osztály elvégzése feltétele a felsőoktatásnak, ők nem próbálják feltételezni, hogy mindenki azonos színvonalon van.